Dél-Karolina mocsaras vidékén, Bishopville városában harminc évvel ezelőtt, megdöbbentő események rémítették halálra a lakosságot. Senki, aki ott él, nem gondolta volna, hogy az álmos kisváros egy szörnyű rémálom színhelye lesz. Azon a nyáron aggasztó hírek láttak napvilágot. Furcsa, soha nem látott, rémséges lényt véltek megpillantani a holtág területén.
1988. június 29-én meleg nyári éjszaka volt. Jócskán elmúlt éjfél, kettő felé járt az idő, amikor Christopher Davis 17 éves tinédzser, hazafelé tartott a munkából. A közeli McDonald’s-ban dolgozott, ahol délutános volt. Éppen az Ore mocsár mentén haladt, amikor öreg autója, egy 1976-os Toyota defektet kapott. Christopher borzasztóan fáradt volt, minél előbb ágyban akart kerülni, de ki kellett cserélnie a kereket. Az úton csend volt, a kocsiján és rajta kívül senki nem járt arra. Éppen végzett a kerékcserével, amikor váratlanul hangos puffanást hallott, és nagyon megijedt. Később erről így mesélt:
„Visszanéztem és láttam, hogy valami fut a mezőn felém. Úgy huszonöt méterre volt ekkor, és jól lehetett látni, hogy a szemei vörösben izzottak. Azonnal a kocsimba ugrottam, és magamra zártam az ajtót, de a lény megragadta a kilincset. A nyakától lefelé jól megfigyeltem. Zöldes, érdes bőre volt, a keze három ujjban végződött, melyen fekete karmok nőttek. Erős volt, és dühös. Miután elindultam, a visszapillantó tükörbe néztem. A lény futott utánam, majd a kocsim tetejére ugrott. Láttam az ujjait, ahogyan kapaszkodott. Felgyorsítottam és éles kanyart tettem, hogy lerázzam.”
Amikor Chris hazaért, a szülei még nem aludtak. Látták, hogy a fiú teljesen pánikban van, így megpróbálták lecsillapítani, de Christopher azt hajtogatta, hogy egy idegen lény megtámadta őt. Az apja kiment, hogy megnézze a kocsit. A fiú nem hallucinált, valami valóban történt vele, mert a tükör és az ajtó elferdült, lógott. Ezen kívül több karcolás volt az autó felületén és a tető is behorpadt. Más bizonyíték nem volt a támadásra. Felhívták a rendőrséget, akiknek a fiú elmondta, hogy a lény hét láb (kb. két méter – megj.: Csiribusz) magas lehetett, teste gyíkszerű, a szemei vörösek.
Az ezt követő hónapokban több száz ember állította, hogy így vagy úgy, de látták a gyíkembert. A parkoló autókon furcsa karcolásokat és harapásnyomokat találtak. Mindez a mocsárvidék három mérföldes (kb. öt kilométeres – megj.: Csiribusz) sugarában történt. Chris Davis valószínűleg fellélegzett, amikor mások is jelentették a gyíkszerű lény felbukkanását. Történetét igazolta, hogy számos háromujjú lábnyomot találtak a környéken, amely mindegyike tizennégy hüvelyk (kb. 35-36 centiméter – megj.:Csiribusz) hosszúságú volt.
A sajtó felkapta a történetet és a város lakossága nagyon megrémült. A rendőrség szkeptikusan állt hozzá, inkább medvére gyanakodtak, de nem tudtak ők sem bizonyítékot felhozni ellenérveikre. A seriff asztalán sorban álltak a háromujjú láblenyomatokról készült gipszöntvények, melyeket tovább küldött az FBI felé részletesebb vizsgálatok végett. A vizsgálatok bebizonyították, hogy semmiféle ma ismert élőlény lábnyomával nem egyezik a lenyomat, és a biológusok elutasították annak lehetőségét is, hogy egy mutáns lényről legyen szó.
Közben a városban és környékén megjelentek a kíváncsi turisták, valamint a vadászok is, mert a helyi rádió egymillió dolláros jutalmat ajánlott fel annak, aki kézre keríti a lényt. Ám ahogyan a nyár vége közeledett, egyre kevesebb jelentés futott be a rémről, végül teljesen elmaradtak a szemtanúk zaklatott beszámolói.
Az elmúlt években akadtak ugyan ilyen-olyan beszámolók különös tapasztalásokról, de semmi hasonló eset nem történt. Ha mégis, arról előbb-utóbb bebizonyosodott, hogy tévedés.
A gyíkember leírása és a vele kapcsolatos megfigyelések, nem új keletűek. A humanoid fajként bemutatott, hüllőszerű karakterekkel rendelkező, 180-210 cm magas gyíkemberek fajának leírásakor, egyaránt szóba kerül a földi származás, vagy más csillagrendszerekből való földönkívüli eredet.
R. A. Boulay töménytelen időt áldozott a legkülönfélébb történelmi források elemzésére, ennek eredményeként kijelenti, komoly források támasztják alá azt a feltevést, miszerint földönkívüli gyíkemberek népesítették be a Földet egykoron, és fontos szerepet játszottak az emberi faj megteremtésében.
Thomas Castello, a Dulce bázis korábbi tisztje szerint, létezik egy szigorúan titkos földalatti létesítmény, ahol számos földönkívüli faj tevékenykedik az USA, nemzeti titkosszolgálataival közös programokon. A gyíkemberek kezdetektől fogva egymás mellett dolgoztak emberekkel, és más, földönkívüli fajokkal:
"Néhány gyíkfaj (reptilians) őshonos földlakó? Az ’idegenek’ vezető faja a gyíkembereké? Rendkívül régi fajt jelentenek itt a Földön, a felszín alatt élnek? A gyíkemberek úgy hivatkoznak önmagukra, mint ’őshonos földiek’. Talán ők azok, akiket ’bukott angyalok’ néven ismerünk, talán nem. Más szavakkal élve, betolakodók vagyunk a Földön?
Amikor Vezető Biztonsági Technikusként dolgoztam a bázison (Dulce), napi gyakorisággal kellett kommunikálnom velük. Ha bármi probléma adódott, ideértve a biztonsági dolgokat vagy a videokamera-rendszert, engem hívattak. A gyíkemberek ’dolgozó osztálya’ volt az, ami rendszeresen alacsonyabb szintű működési állapotba hozta a fizikai laboratóriumot a Dulce bázison."
Castello szerint a Dulce bázis alacsonyabb szintjein az emberi jogokat szinte semmibe veszik, fogságban tartanak embereket emberi-földönkívüli társulat vállalkozás vezetői.
William Hamilton, jól ismert ufókutató, egyaránt vizsgálta a Dulce bázist és Thomas Castello állításainak megbízhatóságát. Úgy találta, mind a bázis létére, mind az állítások tartalmának megalapozottságára nézve a kijelentések szilárd alapokon nyugszanak.
Thomas történetét valószínűleg rendkívül nehéz lesz elhinni vagy elfogadni. Látszólag olyan, mint egy éjszakai rémálom. Az viszont egyértelmű, hogy valami különleges dolog történik a Dulce bázison. Thomas ismeri a választ? Talán iszonyatos igazság rejlik a folyamatosan megfigyelhető ufótevékenység, eltérítések és állatcsonkítások mögött?
Kormányaink titkosszolgálatai évtizedek óta kísérik figyelemmel az idegenek aktivitását. A rendkívüli állítás rendkívüli magyarázatot igényel. Talán csak szimpla szereplői vagyunk egy hatalmas, csillagközi birodalomnak.
Hamilton következtetéseivel kapcsolatosan, miszerint Castello állításai megbízhatóak, írtam egy tanulmányt a Dulce bázisról, s úgy találtam, a hozzáférhető információk szinte tökéletesen egyeznek Castello kijelentéseivel, az emberi jogok súlyos megsértése kapcsán, különböző idegen fajok, az Egyesült Államok titkosszolgálatai és a velük együttműködők által.
Linda Moulton Howe, oknyomozó újságíró és ufókutató, interjút készített Jim Sparx-szel, egy „eltérített kontakttal", aki – állítása szerint – számos, a Földön őshonos gyíkemberrel találkozott. Sparx szavai szerint az őshonos gyíkembereknek megvan a saját kultúrájuk a Földön, és az emberiséggel már évezredek óta kapcsolatban állnak, hol segítve, hol egyszerűen rezervátumként kezelve bennünket.
Sparx szavai szorosan egybecsengenek egy másik "kontakt", Ole K. kijelentéseivel, aki határozottan állítja, találkozott egy nőnemű gyíkemberrel, "Lacerta Files"-szel. Lacerta elmondása szerint, a Földön élő gyíkembereket határozottan el kell különíteni a földönkívüli gyíkemberektől, akik csak időszakosan keresik fel bolygónkat.
Miközben Ole K. kijelentései közül néhány vitatható, a teljes kép egybehangzó és összecsengő Sparx és mások kutatásaival, melyet mindenféleképpen érdemes megfontolni a gyíkemberek földi tevékenységének jobb megértése kapcsán. Lacerta elmondása szerint a gyíkemberek magatartása az emberiséggel kapcsolatban óvatos, hiszen úgy tekintenek ránk, mint valamiféle primitív fajra, mely a Földet tápláló más idegen fajok egyfajta birtoka.
A Földön őshonos gyíkemberek, Sparx elmondás alapján, egyfajta "betakarítást" végeznek az emberek között, ami nem veszélyezteti az emberiség fennmaradását a bolygón. E kijelentést azt sugallja, hogy a gyíkemberek követik a megállapodásokat "kötelező" jelleggel, hiszen erre kényszerítik őket a náluk sokkal nagyobb erőt képviselő idegen fajok, akiket Lacerta említett.
Összegzésként elmondható, hogy a kiszivárogtatók és a kontaktok eddigi állításai szerint, megfogalmazható az a határozott állítás, miszerint létezik egy őshonos gyíkember faj a Földön, mely jelentősen érintett az emberiség elitjének manipulálásában, gazdasági intézmények befolyásolásában, vallási hiedelemrendszerek irányításában, katonai tevékenységben, valamint az emberiség eltüntetésében a történelem színpadáról. A globális problémák folyamatos keltéséért szintén az „őshonos” gyíkemberek felelősek, ideértve az emberi jogok súlyos megsértését, az elit korrumpálását és uralom alá hajtását, a média és az üzleti élet ellenőrzését, vallási dogmák összezavarását, a történelmi amnéziát és a agresszivitás kultúrájának elterjesztését.
A legellentmondásosabb kiszivárogtatás és a kontaktok által közölt beszámoló, egy földönkívüli "mester gyíkember" fajra, a drakonida-reptilianida (sárkánygyík) kultúrára vonatkozik, mely a Sárkány csillagkép alfájáról, a 215 fényévre lévő, egykoron sarkcsillagként ismert Thubánról származik.
Alex Collier szerint a drakonidáknak vagy sárkányembereknek, két fő kasztja van. Az első a harcosok osztálya, tagjai 210-240 cm magasak, és az egész galaxisban rettegett lények harci képességeik miatt. A másik osztálya a drako-reptilianida fajnak az "uralkodói vonal", melyet "Ciakarok" néven ír le. Ők testalkatuk, pszichikai képességeik és hatalmas szárnyaik miatt, könnyen beazonosíthatóak a földi hagyomány által leírt sárkányokkal.
"A drakonidák hatalmas képviselői a gyíkember fajnak. Létezik egy "Ciakar" néven ismert uralkodói réteg. Testmagasságuk 4.4 métertől 6.5 méterig terjed, súlyuk elérheti a 900 kg-ot. Szárnyaik vannak és félelem keltőek. Rendkívüli tisztánlátó képességgel rendelkeznek, hihetetlenül intelligensek és nem mindennapi módon félelem keltőek."
Collier állítja, hogy a drakonidák, világnézetük szerint, a galaxis legelőször létrejött intelligens faja, s biológiai úton sok-sok világot élőlényekkel népesítettek be. A drako-reptilianidák ezért úgy tekintenek magukra, mint az általuk ellenőrzött világok – beleértve a Földet is – természetes uralkodóira, az emberiségre pedig úgy, mint alacsonyabb rendű fajra. A drakonidák érdekeltek a Föld javainak és erőforrásainak betakarításában, tudván azt, hogy ezek az erőforrások igen hatékonyan felhasználhatók számukra.
Így tűnik, szigorú hierarchia uralkodik a drako-reptilianidák és más, ugyanebbe a csoportba sorolt földönkívüli fajok között. Thomas Castello szerint az Alfa Draconisról származó gyíkemberek, a drako-reptilianidák uralmuk alatt tartják a Földön őshonos gyíkembereket, azok a magas szürkéket, s azok pedig a kicsi szürkéket. Figyelemreméltó, hogy Castello szintén beszámol a drakonidák vezető kasztjáról, a szárnyas Ciakarokról, akiket rendkívül könnyű "sárkányokként" azonosítani. Jefferson Sousa, brazíliai ufókutató, megerősíti a magas szürkéket is felölelő hierarchia, valamint a mester-gyíkember faj létezését.
Az eddig bemutatott valamennyi földönkívüli faj a jelek szerint számos, egymást átfedő megállapodást kötött, melyek valamilyen formában kapcsolódnak az Egyesült Államok nemzeti titkosszolgálata és a szürkék között kötött szerződésekhez.
A drakonidák a katonai-ipari-földönkívüli komplexum (MIEC) csúcsán (rejtőzve) ellenőrzésük alatt tartják a földönkívüliek jelenlétével kapcsolatos információkat, illetve technológiájukat. A drakonidák minden jel szerint igen aktívak az emberiség elitjének, intézményeinek és gazdasági rendszerének, katonai fejlesztéseinek, a földi klíma tönkretételének, háborúk kirobbantása és a hanyagság elterjesztésének ellenőrzésében, miközben elvonják az emberiség erőforrásait, manipulálják a szürkéket és más gyíkember fajokat.
A drakonidák tevékenysége globális problémákat okoz, mint például az általános jólétre való törekvés, az elit és intézményrendszerének korrumpálása, etnikai/vallási zavargások keltése, emberi jogok megsértése, bűnöző jellegű kultúrák és a terrorizmus elterjesztése, végül ide sorolható a drogkereskedelem és a szervezett bűnözés is.
Forrás: en.wikipedia.org; museum.cwlwd.com; unknownexplorers.com; latogatok.hu
Képforrás: hir.ma; lucys6.blogspot.com; filmsketchr.blogspot.com
