Berwick-upon-Tweed történelmi határváros, Anglia legészakibb városa, közvetlenül Skócia szomszédságában. Nagy-Britanniában kevés város élt át ilyen viharos múltat. 1018 és 1482 között Berwicket többször ostromolták, mint bármely más várost a világon, kivéve Jeruzsálemet. 13 alkalommal cserélt gazdát Anglia és Skócia között.
Berwick két vámpírnak is otthont adott az évek során. Az első történet a 12. század végére nyúlik vissza, és először a nagy tiszteletnek örvendő Newburgh-i Vilmos kanonok mesélte el.
Egy Berwickben élő gazdag kereskedő a pestis áldozata lett. Jó embernek ismerték, de halálakor elterjedt a hír, hogy szövetségben áll az ördöggel. Egy alkalommal, amikor két gyermek eltűnt, Berwick-upon-Tweed vámpírját hibáztatták. A kereskedő testét kiásták, és a megszentelt földből jelöletlen sírba tették. A dolgok rosszabbra fordultak. Minden éjjel feltámadt a sírjából, hogy vért és húst keressen. A városlakókat holtan találták, torkukat kitépték, és egyre több gyermek tűnt el.
A város vezetői gyűlést hívtak össze, ahol döntés született a gonosz lény maradványainak megsemmisítéséről. Tíz bátor férfit választottak ki, akik alkonyatkor elindultak a jelöletlen sír felé. A vámpír testét, amely nem mutatta bomlás jeleit, kiemelték a sírból, s a férfiak vasvillával, ásóval azonnal elkezdték darabokra vágni.
Tüzet gyújtottak, majd a levágott testrészeket a tűzre dobták. A férfiak kötelességtudóan a tűz mellett maradtak. Már sötét volt, de a férfiak nem féltek, tudván, hogy Berwick-upon-Tweed vámpírja most már nem több, mint hamu.
Berwick második vámpírjának története az 1900-as évek elejéről származik. Betty Hough jegyben járt Colin McFaddon földbirtokossal. Nagy szerelem volt, így Colin minden megkeresett fillért félretett, hogy mielőbb összeházasodhassanak. Minden hétvégén találkoztak egy helyi nyilvános helyen, s a rutinjuk mindig ugyanaz volt – italoztak, énekeltek, majd elindultak Colin farmjának pajtájába, hogy szeretkezzenek a szénában.
Egy végzetes péntek este a nyilvános helyről Betty elindult a kültéri toaletthez, ami tulajdonképpen egy eléggé primitív vécé volt: kis fabódé a lyukas deszkával. Miután Betty már jó ideje nem tért vissza, Colin aggódni kezdett. Közben néhány nő arról panaszkodott, hogy nem tudják használni a kültéri vécét, mert zárva van az ajtaja. Ám hiába szólongatták a bent lévőt, az nem válaszolt. Colin kiment a bódéhoz, és vállával betörte az ajtót. A lány torkát feltépték, a vér még mindig ömlött a sebéből.
Elterjedt a hír, miszerint a tettes nem lehetett más, mint a berwicki vámpír. Colin megesküdött, hogy felkutatja Betty gyilkosát, és bíróság elé állítja.
Közben Berwick-szerte rejtélyes módon leölték a haszonállatokat éjszakánként, s úgy tűnt, mintha lecsapolták volna a vérüket. Ez megerősítette a vámpírelméletet.
Néhány héttel később egy 16 éves lány az egyik ösvény mentén málnát szedett. Mivel a város újabb vámpírtámadástól tartott, az anyja a lelkére kötötte, hogy alkonyat előtt legyen otthon. De nem figyelt az időre. Sötétedett már, mire hazaindult. Ekkor meglátott egy sötét alakot maga előtt, aki feléje sétált. Magas volt, jóval 180 cm fölött, és piszkos ruhát viselt. Amint elhaladtak egymás mellett, a férfi megfordult, és rávetette magát a fiatal lányra. Kinyitotta a száját, megmutatva két rendkívül nagy, agyarakra emlékeztető szemfogát, majd megpróbált beleharapni a sikoltozó lányba.
Két gazda, akik a közelben tartózkodtak, meghallották a sikolyait, és segítségére siettek. A földre rántották a férfit, és sikerült lefogniuk. Később a bíró elé vitték, aki azt mondta, hogy a férfi nem vámpír, de őrült, ezért bíróság elé kell állnia a fiatal lány megerőszakolásának kísérlete miatt. Miközben elvezették, sikerült kiharapnia az egyik őr torkát, majd elmenekült. A többi őr rémülten nézte. Keresőkutyákat hoztak, amelyek gyorsan felvették a szagot.
Colin McFaddon is hallott erről az emberről, aki hasonlított egy vámpírra, és meg volt győződve arról, hogy szeretett Bettyének ő a gyilkosa. Összeszedett néhány helyi lakost, akik meg akarták szabadítani Berwicket a vámpírtól, és szívesen csatlakoztak a vadászathoz.
A szag az erdőbe, egy kis rögtönzött táborba vezetett, ahol tűz maradványait találták, és számos kis halott állatot, amelyeknek kiitták a vérét. Volt ott egy hatalmas fa. Mellette nagy lyuk vezetett a föld alá, itt ért véget a vámpír szaga. Az egyik férfi benyomta a karját a lyukba, majd érezte, hogy valaki lába rémülten visszahúzódik.
A körülbelül tucatnyi férfi gyorsan leásott, és kirángatták az üregből a vámpírt. Letartóztatták volna, ám Colin rálendítette lapátját a férfira, s majdnem teljesen levágta a fejét. Mások is el kezdték ütni a férfit, a földre verték, majd lapátjaikkal addig csapkodták, amíg csak véres roncs nem maradt belőle. Tüzet gyújtottak, s maradványait rádobták, hogy a vámpír teljesen elpusztuljon, és soha többé ne térjen vissza.
Írta: Csiribusz
Forrás: spookyisles.com
Képforrás: pinterest.com; ness-st.co.uk
