2016. május 2-án Dallas egyik külvárosának utcájában rettentő sikolyok és üvöltések hasítottak a korai derengésbe. Antoinette Brown 52 éves asszonyt rettenetes támadás érte hajnali ½ 5 táján. Kétségbeesett segélykérését sokan hallották, de senki nem segített rajta. Hosszú percekig örjöngött a szerencsétlen nő, s oly szörnyű volt hallani, hogy senki nem mert utánanézni, mi történt.
/Antoinette Brown/
Az első 911-es hívás 4:42-kor futott be. Egy nő értesítette a rendőrséget, hogy a Spring Avenue irányából sikolyokat és segélykiáltásokat hall. A hívó a szomszédos Rutledge Avenue-ról telefonált. Rövid, keskeny utcákról van szó, apró telkekkel, így könnyen áthallatszik minden a szomszédos utcákból. Az említett terület többnyire feketék által lakott, szegény kertvárosnegyed. A lerobbant utcácskákban omladozó kicsiny házak állnak. Elburjánzott kertek, elvadult parkok, ligetek, itt-ott elhagyatott, gazos ingatlanok jellemzik. Ilyen helyről érkezett a hívás, és itt támadtak az asszonyra egy üres telken.
Pár perccel később kiértek a rendőrök, és Mrs. Brown 5:10-kor már a kórház felé igyekvő mentőben volt. Erős sokkhatás érte. Egy héttel később belehalt rettentő sebeibe. A hivatalos formula szerint a hölgyet kutyák támadták meg.
Május 4-én a kora reggeli órákban a rendőrség kiszállt ahhoz a Spring Avenue 3307. szám alatti házhoz, amely az üres telek mellett állt, és ahol a kutyák éltek gazdájukkal. Mindeközben beszéltek egy emberrel, aki arról számolt be, hogy a kutyák őt is megkergették egy napon. Az említett házba tizenkétszer küldtek ki figyelmeztetést a kutyákra vonatkozólag.
Az egyik rendőr beszámolója szerint Antoinette Brown sebei olyan rettenetesek voltak, mintha cápa támadta volna meg. Egész húsdarabok váltak le a csontjairól, amely pusztítás nem jellemző a kutyákra. A bal lába valósággal eltűnt. „Az”-nak nevezte az állatot, és azt mondta, két lábon futott el az erdő felé. Később e vallomását cáfolta. Vajon miért?
Nos, visszatérve a házban élő hét kutyára, a hivatalos történet szerint az eset előtt rendszeresen terrorizálták a környéket. A későbbi oknyomozó azonban – akit állítólag egy családtag kért fel a nyomozásra – nem talált erre semmiféle bizonyítékot. A kutyákat a támadást követően elszállították, és DNS-mintákat vettek tőlük. Később kiderült, hogy a vizsgálatok alapján nem lehet összekapcsolni őket a támadással, így a gazdájuk ellen sem emelhettek vádat. Ez röviden azt jelenti, hogy nem a házban élő kutyák voltak az elkövetők. A kutyák szőrén találtak ugyan kisebb vérmaradványokat, de azok mókusoktól, macskáktól vagy hasonlótól származtak, nem embertől. Az is kiderült, hogy az Antoinette testén talált nyálmintából egy ismeretlen faj DNS-ét mutatták ki. (Ez zaklatta fel a családtagokat leginkább.) Mindezek mellett döbbenetes, hogy az állatok elaltatásáért kardoskodtak néhányan. Miért, ha bebizonyosodott, hogy ártatlanok? Később arra hivatkoztak, nincs elég hely az állatmenhelyen.
/hétből hat kutya a menhelyen - az állítólagos elkövetők/
/a tetthely a ruhadarabokkal/
Mivel Antoinette-ről ruhadarabok hiányoztak, elterjedt a pletyka, hogy talán szexuális zaklatás áldozata. Nem, erről szó sincs. A támadás olyan brutális volt, hogy marcangolás közben szakadtak le a nő testéről. Ezeket mind megtalálták az üres telken.
Az eset helyszíne közel volt a Parkdale-tóhoz, van itt egy 254 km hosszú kerékpárút és turistaösvény, valamint alig másfél kilométerre fekszik a nagy Roosewelt Parktól, amely egy óriási kiterjedésű erdős terület. Itt folyik a Trinity folyó, s alig 6-8 km-re van attól a helytől, ahonnan már sok dogman-jelentés érkezett.
Írta: Csiribusz
Felhasznált forrás: dallasobserver.com; youtube.com/Abnormal_Investigations
Képforrás: blog.dogsbite.org; dallasnews.com; fox4news.com; timeout.com
