A Louisiana-i Rougarou
2020. november 26. írta: Csiribusz

A Louisiana-i Rougarou

A mocsári vérfarkas legendája

A Louisiana-i Rougarou története egy városi legenda az amerikai Louisiana állam mocsaras vidékein, mely az idők folyamán különböző variációkban maradt fenn az itt élő közösségekben. Maga a neve, a 'loup garou – farkasember' francia elnevezésből ered.

A világon mindenhol, Európában is ismertek voltak a vérfarkasokról szóló történetek. Ezeket a meséket aztán a telepesek átvitték az Újvilágba. Ilyen lény a Rougarou is. Hogy tényleg létezik-e? Ki tudja! A világ tele van természetfeletti megtapasztalásokkal és olyanokkal, melyekre nincs magyarázat. A Rougarou-ról minden földrészen élő kultúra beszámolt már, évszázadok óta. A kérdés az, meddig tagadjuk még, hogy az emberek igenis találkoznak ezekkel a lényekkel?

rg01.jpg

Magát a lényt állítólag az 1700-as években vitte át Európából egy hajó Amerikába. Az akkori újságok támadásokról, csonkításokról írnak, és mindezért egy mocsári fenevadat tesznek felelőssé. Más feltételezések szerint az őshonos indiánok folklórjának mindig is része volt. Elsősorban a gyerekeket ijesztgették a mesével, nehogy elkóboroljanak az erdőbe, különösen estefelé. A helyiek jól ismerik a Voodoo hatásait, de a Rougarou egy még sokkal agresszívabb teremtmény.

Azt mondják, a fenevad majd két méter magas álló helyzetben; teste emberi, de a feje akár egy farkasé; borotvaéles fogakkal és világító, vörös szemekkel, sivító hanggal rendelkezik. Egyesek úgy tartják, nem szabad a lény szemébe nézni, mert átok sújtja azt, aki ezt megteszi és eggyé válik vele.

Számos elmélet született, hogyan lehet Rougarou-vá válni. Először is, ha valaki meg akar ölni egy Rougarou-t, alapból ki van téve az átoknak, mert megfertőződhet a vérével. Vannak, akik abban hisznek, hogy ha szemtanúja vagy egy Rougarou halálának és visszaváltozásának, nem beszélhetsz róla egy bizonyos ideig senkinek, különben magad is Rougarou-vá válsz. A katolikus egyház állítólag ahhoz köti az átváltozást, ha valaki nem tartja be a nagyböjt szokásait hét évig egyhuzamban. Ezen kívül még számos elképzelés született az átváltozás feltételeiről.

A Bayou, mely ennek a lénynek az állítólagos búvóhelye, tele van titkokkal. De miféle hely ez a Bayou? Louisiana államban folyik a Mississippi folyó, s ennek a hatalmas folyamnak a mellékági tájait, deltavidékét nevezik Bayou-nak. Ez egy 20700 négyzetkilométernyi rejtélyes mocsárvilág. Ezekben a lápokban tanyáznak az anyatermészet legveszélyesebb kreatúrái, köztük is az egyik legfélelmetesebb a Rougarou.

rg02.jpeg

Tudjuk, hogy megy ez. A történetek, melyek ismeretlen lényekkel kapcsolatosak, egy ideig felkapottak, másról sem lehet hallani, aztán egyszer csak senki nem beszél már róluk. De időről időre, pár évenként vagy évtizedenként újra hallatnak magukról a furcsa lények. Így történt ez legutóbb is, amikor a közelmúltban, az egyik nyári éjszakán, pár helybéli férfi elindult a mocsárvidékre horgászni. A csendes mocsári éjszakában a legapróbb zaj is felkelti az ember figyelmét. Amikor azonban meghallották annak a bizonyos lénynek a vérfagyasztó üvöltését, lemerevedtek. Akik belefutottak a „szörnybe”, nem élték túl a találkozást; akik viszont messziről pillantották meg úgy írják le, mintha félig ember, félig farkas lenne. Négy lábon, farkashoz hasonlóan üldözi az áldozatát, ám képes két lábon is járni, akár egy ember. Az 1970-es években egy szemtanú, vérengző kutyaféléről számolt be, ami az erdőben két hegymászót is megtámadott, majd átalakult bozontos, majomszerű lénnyé és elrohant.

Az elmúlt öt év során az észlelések megtízszereződtek, és a lény a sűrűn lakott területekhez ijesztően közel bukkan fel. A Mississippi kanyarulatában nemrég egy helyi sertéstenyésztő összeakadt egy ismeretlen teremtménnyel, amelyről úgy gondolja, a Rougarou lehetett. Sikerült egy rövidke videót is készítenie róla. Egyesek számára ez már komoly bizonyíték. „Nem tudom, mi volt az, de megijesztett. Megláttam egy nagy, fekete izét egy ciprusfa mellett. Azt hittem, egy disznó. De nem az volt. Ilyet még sosem láttam. Legalább 2-3 méteresnek tűnt.” - mesélte később a férfi. Napokkal ezután bátorságot véve visszament ahhoz a ciprusfához, ahol a lényt látta korábban, hogy ezúttal közelebbről vizsgálja meg a helyszínt. Furcsa, drótszerű, kemény tapintású szőrcsomót talált. Színe fekete-sötétbarna volt, felülete durva és érdes. A laborjelentés szerint ismeretlen kutyafélétől származott.

Egy csapat tudós szintén utánajárt, mi lehet az oka annak, hogy ennyire felszaporodtak a Rougarou-ról szóló jelentések. Dr. Jeffrey Meldrum, az Idahoi Egyetem professzora hosszú éveken át tanulmányozta a farkasok vándorlási szokásait és ijesztő következtetésre jutott. A farkasok rekordszámban szállják meg a déli államokat. Márpedig Louisianában nem gyakoriak a farkasok, így ha elszaporodnak, megdönthetik a biológiai egyensúlyt, mivel túl sok farkas párosodhat a prérifarkasokkal. Kettejük keverékéből egy nagyon veszélyes, hibrid élőlény jön létre. Előfordult már ilyen, a farkas-prérifarkas nászból származó egyedeket coyfarkasnak is szokták nevezni; példányaik nagyobbak, agresszívebbek, bátrabbak az átlagos prérifarkasoknál, az emberektől egyáltalán nem félnek. Ha összehasonlítjuk a coyfarkas pofáját a szemtanúk által leírt Rougarou-val, döbbenetes hasonlóságot veszünk észre – mondják a tudósok. Meggyőződésük, hogy a hírhedt Rougarou nem más, mint hibrid coyfarkas.

Úgy beszélik, valamikor régen egy Joseph Broussard nevű férfi vezetett Louisianába egy csapat telepest Új-Skóciából. Ám amikor megérkeztek, még sejtelmük sem volt arról, hogy magukkal hoztak egy Rougarou-t. A Rougarou ölni kezdte a disznókat, a marhákat és a csirkéket. Bármit építettek a védelmükre, azt a Rougarou lerombolta. Broussard egyszer aztán összehívta a városiakat és azt mondta, be kell menni a lápba oda, ahol tanyázik. Egy éjszaka mindenki fáklyát ragadott hát, és behatoltak mocsár területére. Nem sokkal később felhangzott a lény szörnyű üvöltése. Ekkor Broussard belekiáltott a mocsár sötétjébe: „Nem félek tőled! Kihívlak, gyere, küzdjünk meg!” A fenevad elő is jött és berántotta Broussard-t a ködös sötétségbe. Ezek után mindenki csak sikítást és vonyítást hallott. A Rougarou többé nem hallatott magáról, ahogyan Broussard sem.

Forrás: authorlyngibson.wordpress.com és Discovery Channel részére készített 2014-es dok.film alapján írta: Csiribusz

Képforrás: pinebarrensinsitute.com; ezekielkincaid.wordpress.com

A bejegyzés trackback címe:

https://csiribusz.blog.hu/api/trackback/id/tr6416305118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása