A Lincolnshire-i vérfarkas vagy Dogdyke-i vérfarkas esete a 19. század első felére nyúlik vissza. A történet Christopher Marlowe 1926-ban megjelent A Fen vidék című könyvéből vált ismertté.

A történet egy fiatalemberről beszél, aki Langrick Fenben élt, nem messze Dogdyke-tól. Ez az ifjú ember lelkes archeológus volt, aki egy napon, miközben a tőzeg között ásott, különös leletre bukkant. Az ősi maradvány furcsán nézett ki: úgy tűnt, az emberszerű csontvázhoz egy farkasforma fej párosult.

A férfit kíváncsivá tette a lelet, így összeszedte a csontokat, hazavitte Langrick Fen-i otthonába, s kitette az asztalra, hogy jobban megvizsgálhassa. Ám hiába nézegette, nem ment vele sokra. El sem tudta képzelni, mi lehet ez a valami. Végül arra a következtetésre jutott, bizonyára ez egy olyan szörnyűség lehet, melyet annak idején különböző vásárokban mutogathattak az arra kíváncsi tömegeknek.

A férfi azon az éjszakán nem tudott aludni, ráadásul ijesztő zajokat hallott a hátsó helyiségekből. Felkelt, hogy utánanézzen. Ekkor éles kopogást hallott az ablaküvegen. Odanézett és egy sötét tömeget látott. Rádöbbent, hogy egy emberszerű, farkasfejű valami volt.

A lénynek jellegzetes volt a kinézete. Nem befolyásolta semmiféle fényvisszaverődés, mivel fény sem volt sehol. Ahogyan ott állt a fiatalember a borzalomtól megbénulva, a kreatúra vad, vicsorgó hangot adott ki magából. Aztán felemelte a karját az ablaküveg felé, hogy bezúzza. Erre a férfi visszanyerte lélekjelenlétét és berohant a konyhába. Hallotta, amint az üveg összetörik. Nem habozott, a bútorokkal elbarikádozta az ajtót, hogy a lény ne tudja megtámadni. Egész éjszaka ott kuporgott reszketve, s közben hallotta, amint az a valami a külső helyiségben mászkál.

Aztán végre megjelent az ablakon az első hajnali derengés, és a férfi tortúrája a végéhez közeledett. A fény egyre erősebb lett, ahogyan feljött a nap, és a fiatalember összegyűjtötte a bátorságát. Eltolta a barikádot és kimerészkedett az ajtón. Senki nem volt ott, de az asztal, melyre előző nap a csontokat helyezte, most felborítva állt, és a szobaablak üvegszilánkjai beborították a helyiséget. Összeszedte a különös lény maradványait, melynek csontjai szanaszét hevertek a földön, majd kivitte a tőzeglápra, s azon a helyen, ahol megtalálta, újra eltemette olyan mélyre, amennyire csak lehetett. Többé nem volt dolga a lénnyel.

Írta: Csiribusz

Forrás: bbc.co.uk

Képforrás: hungliaonline.com; paranormalschool.com