1780-ban a Mexikóban élő Francisco Saverio Clavigero jezsuita pap kiadta Régi történetek Mexikóból című művét, melyben bemutat egy állatot, a Michoacán szövetségi állambeli Tarascan területről származó itzcuintlipotzotlit. A szöveghez mellékelt illusztráción egy terrier nagyságú, kutyára emlékeztető groteszk lény látható: farka rövid, feje kicsi, farkasszerű, nyaka úgyszólván nincs, orra furcsán kidudorodik, szőre alig van, de a legérdekesebb hátának erőteljes púpja, mely a lapockától a tomporáig terjed.
Egyes kutatók kizártnak tartják, hogy a teremtmény kutya lett volna, s inkább azt gyanítják, a tengerimalac rokonságába tartozó rágcsálóféle lehetett. Sajnos azonban a kérdés örökre megválaszolatlan marad, hiszen az állat időközben kipusztult. Az utolsó híradás Madame Calderón de la Barca Élet Mexikóban címen 1843-ban megjelent művében található róla. Az itzcuintlipotzotli csupán egy élettelen példányát látta a Guajimalco-völgy egyik fogadójában, Mexikóvárostól mindössze 32 km-re északnyugatra – meséli az írónő. A fogadós nevelte fel, de kifejlett korára olyan vad lett, hogy végzett vele. Így tűnt el örökre a világ egyik legvisszataszítóbb és egyben legveszélyesebb fenevada.
Forrás: Misztikus történetek gyűjteménye – Reader's Digest válogatás
Képforrás: cryptidz.fandom.com; sobrenatural-arm.blogspot.com
