Libériában, Nyugat-Afrika polgárháborúval, erőszakkal és járványokkal sújtotta országában a tudomány kutatása teljesen elhanyagolt dolog. Az embereknek kisebb gondjuk is nagyobb ennél. Ebben a szegény, háborús övezetben különös legenda él egy kétéltű hüllőről, amit a helybeliek Gbahalinak neveznek. (ejtsd: báháj)

Egy bennszülött vadász, nem is olyan régen, hazafelé tartott zsákmányszerző útjáról. Vele volt a kutyája is. Sötétedett már, amikor a közeli folyóhoz ért, s gondolta, kicsit megmossa az arcát, hogy átfrissüljön. Ekkor valami kicsapott a vízből és magával rántva a mélybe, felfalta a férfit. Csak leszakadt feje maradt hátra tanúbizonyságul. A falubeliek azonnal tudták, hogy a Gbahali végzett vele.

De mi ez a Gbahali azon kívül, hogy hüllőszerű? Valószínűleg egész populációja lehet a Gbahalinak a libériai dzsungel vizeiben. Ha ez így van, akkor a lény rejtőzködő életmódot folytathat, és rokonságban állhat a krokodillal. Mindez megalapozza annak lehetőségét is, hogy nem minden ősállat pusztult ki úgy, ahogyan gondoljuk. A legendás Gbahali megdöbbentően hasonlít a néhai Postosuchusra, mely 215millió évvel ezelőtt élt, s nagyjából 200millió éve halt ki. E szerint valóban rokona a krokodiloknak, dinoszauruszoknak, madaraknak. A Postosuchus abba az ágba tartozik, melyből a krokodilok is kifejlődtek, de ő maga nem volt krokodil. Amikor erről az ősállatról megmutatták a bennszülötteknek a képeket, mindannyian igenlően bólogattak, miszerint ez az állat a Gbahali.

Egy férfi elmesélte, hogy látta a lényt, amikor társaival vadászni indult a Kahai folyóhoz. Az állat a parton állt, majd gyorsan a vízbe futott. A férfiak megijedtek és elmenekültek.

Fennmaradt egy másik történet is három fiatalemberről, akik rönktutajjal akartak átkelni a folyón. Egyszer csak alulról megtámadta valami a tutajt, s a három férfi a vízbe esett. Aki látta az eseményeket, állította, hogy egy állat falta fel mindhármukat. A szemtanúk esküsznek rá, hogy a lény nem krokodil volt.

A Kahai folyó Afrika legeldugottabb részén folyik, egy őserdővel dúsan körülvett, veszélyes helyen, ahová még a kutatók se nagyon merészkednek.

Isaac Kamara horgászni ment a folyó keskenyebb részéhez a fivérével, amikor megpillantottak egy nagy állatot úszni a vízen. A fivér azt mondta, szerinte krokodil, de Isaac nem így gondolta. Egyáltalán nem krokodilnak nézett ki. Hat méter hosszú lehetett, a feje a varánuszhoz hasonlított. Volt ott egy másik férfi is a túlparton, aki át akart menni hozzájuk a folyón. Kiabáltak neki, hogy maradjon, mert a Gbahali itt van a közelben. A férfi még sosem látta a lényt, nem hitt benne, és leintette őket. Belegázolt a folyóba, s hamarosan eltűnt a habokban. Többé nem látták.

Itt is felmerül a kérdés, ha nem krokodil volt, és nem hiszünk a mitikus lényekben, akkor mi lehetett? Első számú gyanúsított a nílusi varánusz. Kétségtelenül szereti a vizet, nagyra megnő, de közel sem olyan nagyra, mint a szemtanúk állítják. És nem eszik embert, csak apró emlősöket, madarakat, tojásokat, egészen pici krokodilokat.

Második gyanúsított, akire a „személyleírás” némileg ráillik, a komodói varánusz, más néven komodói sárkány. Hatalmasra meg tud nőni, elérheti a három és fél méter hosszúságot, de még így is kisebb, mint a látott lény. Ezen kívül soha nem megy a vízbe, és az Indonéz-szigetvilág lakója. Tehát mindkét gyanúsított kihúzva.

Írta: Csiribusz

Forrás: cryptomundo.com; hu.wikipedia.org; Mungo, a rejtélyvadász/Animal Planet, 2017.

Képforrás: pinterest.com; madcap.gportal.hu; mult-kor.hu; geozoic.tumbir.com