/A cikk idegen nyelvből lett átvéve, így előfordulhat véletlen félreértés a fordításban, esetleg egy-két mondat kimarad vagy betoldódik. Megengedtem magamnak annyi szabadságot, hogy a magyarítás, illetve az olvasmányosság érdekében, kicsit kikerekítettem a mondatokat. Ha ennek ellenére valaki úgy érzi, mégis van benne egy-egy olyan megfogalmazás, ami elvileg nem szerepel az eredetiben, az azért van, mert a forrás is sokszor hiányos, összefüggéstelen, vagy nem egyértelmű. Ilyenkor néha tettem olyan „mondat-betoldást”, ami kikövetkeztethető a történetből, bár nincs leírva szó szerint az eredetiben. Ezen mondatok mennyisége elhanyagolható, ugyanakkor mindenképpen hangsúlyoznám, hogy a tartalom lényegi részén nem változtat. Sajnos nem egyszer előfordul, hogy különböző források teljesen másként tálalják ugyanazon történeteket, vagy némely részleteket leszámítva eltérőek, nagyon ellentmondásosak. Kérem, senki ne gondolja, hogy szándékosan akarom félrevezetni! Mindenki maga tudja, mit hisz el belőle vagy mit nem. A történetek hitelességét sem cáfolni, sem állítani nem tudom. Némelyik meglehetősen hátborzongató, ezért ki-ki a saját felelősségére olvassa el! Köszönöm! - Csiribusz/
1858-ban a Fekete Sólyom nevű, fából készült kétárbocos vitorlás – mely 385 tonnát nyomott és több mint 42 méter hosszú volt –, egy meglehetősen furcsa rakománnyal indult a Michigan állambeli Detroitból az angliai Liverpoolba. Rakterében többnyire kukoricát és ólomüveget szállított, de akadt ott egy hordó is, melyben egy rémisztő külsejű holttestet konzerváltak.
Mielőtt rátérnénk, hogy mi is volt az, menjünk vissza kb. 250 esztendőt az időben, a legelső telepesek korába. 1763 júliusában James Dalyell brit kapitány és ötvennyolc tisztje – a Detroit folyó partjának közelében –, megpillantottak egy kicsi, torz külsejű, karmazsinvörös ruhát és fekete, prémes csizmát viselő teremtményt. A gnómszerű lénynek átható tekintete volt; nagy, rothadó fogakkal teli szája; és förtelmesen csúnya, vörös arca.
Több katona rálőtt a fura szerzetre, de egy idős trapper figyelmeztette Dalyell kapitányt és embereit, hogy a lényt a francia telepesek „Nain Rouge”-nak, azaz Vörös Törpének nevezik, és azt tartják felőle, hogy természetfeletti, baljóslatú jelenség, akinek felbukkanása szerencsétlenséget és halált hoz.
Nem sokkal a történtek után, Dalyell kapitány és katonái kelepcébe csalták Pontiac törzsfőnököt, ami nagy vérengzésbe torkollott. Mindannyian meghaltak, az indiánok és a katonák vére vörösre festette a Detroit folyó vizét.
Sok-sok évvel korábban, 1701-ben a Detroitot alapító Antoine de la Mothe Cadillac szintén szerencsétlenül járt, miután egy nap meglátta a törpeszerű gnómot. Hamarosan elveszítette hatalmas vagyonát és politikai befolyását.
1801-ben aztán ismét felbukkant a lény, és nem sokkal később porig égett a fából épült Detroit. Aztán az 1812-es háború idején, szintén több szemtanú állította – köztük William Hull tábornok is –, hogy látták a gnómot, ahogyan a ködben sétálgatott. Másnap olyan helyzet állt elő, hogy a tábornok kénytelen volt átadni Detroitot a brit csapatoknak.
Később, már 1857-ben az a hír kapott szárnyra, hogy két vadász megölte a vörös gnómot az egyik erdőben. Többször meglőtték és bajonettjeikkel stabilan egy fához szegezték, hogy ne tudjon mozdulni. Szándékaik szerint ki akarták állíttatni, és előtte sóban konzerválták volna. Csakhogy a kolónia babonás tagjai annyira féltek attól, hogy a gnóm visszatér a halálból, hogy jobbnak látták, ha felgyújtják a testet. Már építették a máglyát a tisztáson, amikor megjelent egy ember és nagyobb összeg fejében visszavásárolta a gnóm holttestét azoktól, akik megölték.
Ő egy gyűjtő volt, aki minden furcsaságot összeszedett, majd hajóval Liverpoolba, Angliába szállíttatta a gnóm testét Michael Connolly raktárába. A Fekete Sólyom nevű kétárbocos vitorlás meg is érkezett a liverpooli dokkokhoz furcsa rakományával, és a kis hordót le is szállították a Clarence Streetre, mégis rossz helyre került. Ugyanis abban az időben három ilyen nevű utca volt a városban, ezért helytelen címre vitték a hordót. Így került a különös lény teteme Abraham Harris ékszerészhez, a város központjába. Képzelhetjük Mr. Harris döbbenetét, amikor a hordóba tekintve, egy sóoldatban ázó, groteszk formájú törpét talált. A hordót a pincében helyezték el és este, amikor Mr. Harris meg akarta mutatni kollégájának a félelmetes külsejű lényt, meglepetten látta, hogy a hordó üres, fedele pedig a padlón fekszik.
A gonosz kinézetű gnómot soha senki nem látta többé. Vajon mi lett a sorsa? Valaki megtudta, hogy az ékszerész pincéjében van, és anyagi haszon reményében ellopta? Ha hordóstól tűnt volna el, talán még elképzelhető lenne, de ki képes kivenni egy ilyen torz teremtményt a sóoldatból, hogy aztán a karjaiban vigye el? Ki volt ő valójában? Igazi szörny, vagy csak egy szomorú sorsú, torz külsővel megáldott szerencsétlen ember? Egy természetfölötti lényt aligha tudnának egyszerű puskával megölni, aztán tartósítóval konzerválni. Vagy talán mégsem halt meg? Lehetséges volna, hogy tetszhalottként ázott a hordóban, majd az első adandó alkalommal kereket oldott? Ha természetfölötti lény volt, könnyen elképzelhető. Ám ha emberi tetemről van szó, akkor az elmúlt százötven év alatt megsemmisülhetett, vagy eltemethették. De ki tudja? Talán ma is ott nyugszik valahol egy mély, sötét pincében.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy elszállíttatását követően, Detroitban továbbra is fel-felröppentek hírek, miszerint szemtanúk látni vélték a rút gnómot: ilyen bejelentés érkezett 1884-ben, 1964-ben, 1967-ben, 1976-ban és a közelmúltban, 1996-ban is.
Forrás: cryptomundo.com; qsl.net - fordította és lejegyezte: Csiribusz
Képforrás: monster.wikia.com; blogg.passagen.se
