Tavaly augusztusban valami olyat láttam, amire nem találok magyarázatot. A Szigetközben bicikliztem, amikor hazafele indulva az út menti bokrok között megpillantottam valamit. Először azt hittem, kidobott rongy vagy szemét. Nem is foglalkoztam vele, csak messziről szokatlan volt a formája. Aztán, amikor közelebb értem, akkor hirtelen felugrott az a valami és elkezdett menekülni.
Emberszerű alakja volt, de nem ember volt. Nem ugrott be azonnal az erdőbe, mert oldalt bokrok (és szalagkorlát) vannak, ezért futott előttem kb. 20-30 métert. Mint amikor az őz vagy a nyúl nem találja a csapást a bozótban. Nagyon magasnak tűnt, főleg mert vékony volt. Nem úgy futott, mint egy ember, hanem ugrálva, kacsázva, sasszézva. Néha le is rakta a feltűnően hosszú kezeit, mintha segítette volna magát. Nagyon erősen, lendületesen mozgott, nagyokat lépett.
Az ijesztő látvány miatt azonnal lefékeztem, szinte ösztönösen a telefon után nyúltam. Fényképeztem már így őzet, amely menekülés közben megállt és visszanézett. Most viszont nem volt szerencsém, a lény csak rohant. Egy képet azonban sikerült csinálnom. Sajnos elég rossz minőségű, mert telefonnal készült és kapkodva próbáltam minél hamarabb megnyomni a gombot. Ezért kicsit bemozdult, de még látszik rajta a szürke emberszerű alak, amint átlép/átugrik a szalagkorláton.
Világosszürke, ritkás, koszlott bundája volt, de elég izmosnak, erősnek tűnt. A mozgása esetlennek tűnt a betonon, de mégis villámgyorsan és lendületesen tudott menekülni. A fák között nagyon hamar eltűnt. Egy darabig még hallottam a gallyak recsegését, meg ahogy a törmelék gurult a töltésoldalban, de egy szempillantás alatt nagyon messze jutott, és minden elcsendesedett.
Egy gyakorlott terepfutó sem tudott volna ilyen gyorsan futni a lejtőn és a bokrok között. Az arcát nem láttam, talán csak egy pillanatra. Elég buta feje volt. Valahogy egy ősemberre hasonlított, csak tényleg nagyon magas és vékony alkata volt. Annyit még észrevettem, hogy piszkos volt. Gondolom, a földben kotorászott, az éjszakai eső vagy harmat után, s ezért borította sár.
Az egész nagyon gyorsan történt, de igyekeztem inkább fényképezni, mint megfigyelni. A fénykép nélkül csak azt gondoltam volna, hogy képzelődtem, mások meg végképp nem hittek volna nekem. Én sem hittem volna senkinek, aki ilyesféle történettel áll elő. Mostanáig. Lehetséges, hogy a Fanyűvőt láttam?
Forrás: Hihetetlen magazin / 2013 augusztus – H. Róbert írása alapján
Képforrás: kriptid.blog.hu