1920-ban, miközben egy folyó közelében táboroztak Kolumbiában, François de Loys svájci geológus és expedíciós csapata lelőtt egy furcsa, majomszerű lényt. Sok zoológus és kriptozoológus úgy véli, hogy ez a lény egy pókmajom, de mások nem olyan biztosak benne.
Az Illustrated London News volt a világ első illusztrált heti hírmagazinja, és először 1842. május 14-én jelent meg. A számok a következő 161 évben folytatódtak, végül 2003-ban megszűnt a kiadás. Eredetileg elsősorban a bűnözésről szóló tudósításnak szánták, de a magazint létrehozó újságíró meg volt győződve arról, hogy a szélesebb közönség elérése érdekében a témák széles skáláját kell lefednie.
Az 1929. június 15-én megjelent számban egy François de Loys (balra) nevű svájci geológus történetét közölte, aki elmesélte történetét egy expedícióról, amelyet ő és mások több mint tíz évvel korábban Dél-Amerikába indítottak. Az expedíció során a csoportot megtámadta az, amiről De Loys azt állította, hogy egy nagy, ismeretlen főemlősfaj.
A történetet egy fénykép kísérte, amely az esetről szóló beszámolója mellett az egyetlen bizonyíték. Egy ládán ülő magas majomnak látszott, és egy nagy bottal támasztották meg a lényt úgy, hogy a lény álla alá helyezték. De Loys ragaszkodott ehhez a fényképhez, és kilenc évig titkolta történetét, amíg barátja, George Montandon antropológus rá nem talált a képre, miközben De Loys aktái között kutatott az év elején, és meggyőzte De Loyst, hogy mesélje el történetét.
Miközben három évig, 1917 és 1920 között expedíción volt, De Loys és tizenkilenc másik férfi pertróleum után kutatott a dél-amerikai dzsungelben. A keresés vége felé a csoport egy éjszaka tábort vert a Maracaibo-tó közelében, Kolumbia és Venezuela határán. Ekkorra csak négy ember élte túl az expedíciót, mivel a betegségek és a bennszülött törzsek támadásai tizenhat társukat megölték korábban.
Miután éjszakára letelepedtek, a legénységet megtámadta két medve. De Loys megjegyezte, hogy majomszerűek voltak, hímek és nőstények. Legalább öt láb magasak, és sikoltoztak, üvöltöttek a férfiakra, miközben a közeli ágakba kapaszkodtak. Felidézte, hogy dühösnek tűntek, és a kezükbe ürítettek, majd el kezdték dobálni a székletet a csoportra, akik rájuk lőttek megtorlásul. De Loys szerint a nőstényt puskatűz ölte meg, míg a hím visszavonult a dzsungelbe, és többé nem látták.
A férfiak megvizsgálták a testet (jobbra és lent). Megdöbbenve tapasztalták, hogy nem tudják azonosítani a lényt. Úgy nézett ki, mint egy pókmajom, de lényegesen magasabb volt, mint bármely ismert pókmajomfaj. 36 foga volt, néggyel több, mint az akkor ismert majomfajok normál száma. De Loys szerint nem volt farka, ami tovább zavarta a férfiakat. Megnyúzták, bőrét, állkapcsát és koponyáját elvették, de ezeket soha nem találták meg, mivel azt állították, hogy a csoport elhagyta őket, mielőtt visszatértek volna, vagy elvesztek az átszállítás során. A látványos történet egyetlen bizonyítéka a fénykép volt, azonban ez a kép nem mutatta egyértelműen a lény méretét.
Nem sokkal azután, hogy a történet nyilvánosságra került, George Montandon, aki akkoriban neves zoológus volt Franciaországban, ismeretlen majomfajnak nyilvánította a lényt, és az Ameranthropoides loysi (vagy Loysi majom) tudományos nevet adta neki barátja után, aki találkozott vele és lefényképezte.
Nem sokkal később megjelentek a kritikusok, akik De Loys beszámolóját megbízhatatlannak tartották. Sir Arthur Keith antropológus a csatorna túloldaláról, Londonból vezette a vádat, azt állítva, hogy a lény nem más, mint egy pókmajom, talán manipulálták, hogy valami gyanúsabbnak tűnjön. Továbbá azt állította, hogy a farkát szándékosan vágták le vagy rejtették el, és hogy talán De Loys és Montandon is fenntartotta a csalást. Erre utal az a tény, hogy a fotó jobb oldalán sokan észrevették az évek során egy banánfa csonkját, amely nem őshonos azon a területen, ahol De Loys állítása szerint a képet készítette. Mindezzel azt sugallta sok zoológusnak és kriptozoológusnak az elmúlt néhány évtizedben, hogy az egész csak átverés, amelyet Montandon támogatott, pedig máshol készítette a képet. Utána meggyőzte De Loys-t, hogy vegyen részt a csalásban. Van néhány megrögzött kriptozoológus, akik még mindig fenntartják, hogy a történet és a kép tényszerű volt, és valami ismeretlent képviselt, amit a tudományos közösségben sokan nem akartak vagy talán még mindig nem akarnak, nem tudnak elfogadni.
De miféle érdek kötötte volna De Loys-t a csaláshoz? Miért tenne egy geológus ilyesmit, miközben társait meggyilkolták vagy halálos kórságot kaptak körülötte? Nyilvánvalóan alig vagy egyáltalán nem érdeklődött a zoológia iránt, és az a tény, hogy közel egy évtizedig titkolta a fényképet a nyilvánosság előtt, valójában azt jelentheti, hogy nem kereste a hírnevet vagy a vagyont. Tehát a kép (és a történet) valóságos lehet?
Átvette: Csiribusz
Forrás: theparanormalguide.com/írta: Matty Sweeney, 2014.
Képforrás: rattibha.com; en.wikipedia.org; theparanormalguide.co
