Írta: Simon Gergely

Anglia délnyugati régiójában már a sötét középkor idején is felbukkantak olyan kriptid kreatúrák, amelyek között szárnyas lényeket is találunk. Ezeket a teremtményeket általában démoni eredetűnek vélték. A Mawnan Smith nevű falu lakói számára az újkor mégsem hozott felüdülést. A helyi folklórba épülő bagolyember legendájának újjáéledése 1920-ra tehető, amikor is a település határában lévő templom és temető környéke egy bagolyszerű lény visszatérő felbukkanási helyszínévé vált.

Az első észlelésre 1976 áprilisáig kellett várni, amikor is két fiatal lány furcsa találkozásról számolt be egy erdei sétát követően. A tizenkét éves June Melling és húga, a kilenc esztendős Vicky, épp az erdő szélére ért, amikor a fák mellett lévő templomtorony felett egy óriási, bagolyra emlékeztető lényre lettek figyelmesek. A lányok nem tudták mire vélni a tollas látványt, és rövidesen hazaballagtak, ahol beszámoltak a különös, madárszerű teremtményről. Az alakot lerajzolták, és pontosan úgy nézett ki, mint egy szárnyas, emberszabású lény.

Három hónappal később két kamaszlánynak, Sally Chapmannek és barátnőjének hasonló élményben volt része. Egy júliusi napon épp a templom közelében táboroztak, amikor a sátorból kilépve olyan ember- és madárkeverékre hasonlító torz figurával néztek farkasszemet, amely a fenyőfák tövében állt és mereven őket bámulta. A lény végül szárnyra kapott, és elrepült a fák felett.

1989-ben aztán újra megmutatta magát a szárnyas bestia. Egy fiatal srác a barátnőjével sétált a kísérteties erdőben, amikor a temetővel határos terület közelében egy fenyőfaágon megpillantotta a bagolyembert. Ekkorra a falu lakói és a környékbeliek számára nem számított újdonságnak a lénnyel való találkozás, hiszen a legendákat felkorbácsoló szóbeszéd hamar elterjedt a helyiek körében. A boltokban, postákon és kocsmákban már az 1976-os eseteket követően közbeszéd tárgyát képezte a szörnytéma. Az emberek esténként sörözéssel egybekötve ismertették gondolataikat, vagy épp ütköztették véleményüket a titokzatos lénnyel kapcsolatban.

Az 1970-es és '80-as években történt hírverés idevonzotta a turistákat, akik elkeseredetten kémlelték a fenyőfák ágait. Egy vörös szemű, hatalmas karmokkal, fekete csőrrel és hegyes fülekkel rendelkező tollas szörnyeteget kerestek, ám csalódniuk kellett.

2019 nyarán aztán a bagolyember újra felbukkant a sírkert melletti erdőben. Mark Davis és Chris Power egy augusztusi éjszakán spirituális detektorral, valamint fényképezőgéppel felszerelkezve nekivágott a rengetegnek. A szellemvadászatnál alkalmazott készülék egyszer csak vadul jelzett. A fák ágai által körbezárt rémisztő sötétségből sziszegő hang és szárnycsapkodás kíséretében váratlanul megjelent a bagolyember.

Bár a fiatalok lába földbe gyökerezett a látványtól, kamerájukkal több perces felvételt sikerült készíteniük, a videó alapján szarvszerű kinövést viselő lényről. Christ végül egy láthatatlan erő fellökte, amelynek következtében megsérült, és a kamera is eltört, jóllehet, a felvételekben nem keletkezett kár. A videó felkerült az internetre is.

A merev észjárású szkeptikusok szerint azonban a helyiek csak baglyokat láttak az elmúlt évtizedekben. A legnagyobb bagolyfajtának számító uhu, hetvenöt centiméterre is megnő, ám a faj nem honos Angliában. Másrészt feltételezem, hogy egy egészségesen gondolkodó, átlagos ember meg tud különböztetni egy torz és groteszk szörnyet egy közönséges fülesbagolytól. Véleményem szerint a bagolyember – elsősorban morfológiai egyezések alapján – azonos a démoni vonásokat hordozó molyemberrel. A két kreatúra tehát valószínűleg egy és ugyanaz.

Írta: Simon Gergely

Forrás: Hihetetlen magazin / 2021. február – Simon Gergely írását lejegyezte: Csiribusz

Képforrás: ripost.hu; pinterest.com; mirror.co.uk