A Hója-erdő és a hozzá tartozó hegygerinc Kolozsváron található, ebből maga a cikk tárgyát képző erdő valamennyivel kevesebb, mint 300 hektárnyi területet fed le. A történetírásban először a XVI. században tesznek róla említést, nevének eredetéről pedig a mai napig nem sikerült közös álláspontra jutniuk az ezt kutató nyelvészeknek.

Az erdőt már évszázadok óta átkozott helyként tartják számon a helyiek, de hírneve túlmutat egy hétköznapi legendán. A ’60-as és ’70-es évektől kezdve számos tudományos jellegű kutatás célpontja, valamint 2014-ben a BBC stábja is felkereste.

Felmerülhet persze joggal a kérdés, hogy miben tér el ez az erdő több száz hasonló, rémtörténetben dúskáló társától. A választ, úgy gondolom érdemes több szempontból is megközelíteni, hogy teljes összképet kapjunk. Ahogyan arra már a bevezetőben is kitértem, a Hója-erdő elég régóta mondhatni kétes hírnévvel rendelkezik.

A helyi legendák közül érdemes kettőt is kiemelni. Az első, közismertebb sztori egy pásztor történetét meséli el, aki kétszáz állatával együtt nyomtalanul tűnt el az erdőben, nyomára később senki sem akadt. A második pedig talán még különösebb helyzetet tár elénk: a mendemonda szerint egyszer egy, a közelben élő család kislánya a fák közé merészkedett, mit sem sejtve az ott rá leső állítólagos veszélyekről. Mivel egy jó darabig nem tért haza szülei a helybéliekkel karöltve, közösen indultak gyermekük keresésére, de minden erőfeszítésük ellenére kudarcot vallottak. Ha hihetünk a történetnek, a lány öt év elteltével visszatért otthonába, különös módon ugyanazt a ruhát viselve, mint amiben nyoma veszett, de szüleit csupán külsejében emlékeztette arra a gyermekre, akit eltűnése előtt ismertek, hiszen viselkedése groteszk és ijesztő volt. A hajmeresztő történetekben egyébként sokak szerint táptalajt nyújt, hogy az erdőben található fák olykor meghökkentő, szürreális formájúra nőnek, mintha egyenesen egy másik világból csöppentek volna ide.

A Hója-erdő történetének következő főbb állomásánál 1968-at írunk, ez év augusztusában ugyanis rejtélyes fényjelenségek nagy mennyiségben voltak megfigyelhetők a területen, az UFO-kutatók legnagyobb örömére. Az észlelésekről készült anyagokat az USA-ban és Európában található kutatóintézetek egyaránt tanulmányozták. Szintén ebben az évben egy román fotós, Emil Barnea gépével megörökít egy különös formájú tárgyat az égen, a fotót elemzésnek vetik alá, és több forrás is hitelesnek találja, elvetve a hamisítás vádját.

Természetesen mondani sem kell, hogy ezután az erdő története világszenzációvá vált, turisták százai sereglenek ide azóta is, hogy részesei legyenek a különös élményeknek. A Hója-erdőbe látogatók ugyanis sok esetben bizarr eseményeknek lesznek alanyai. Sokan számolnak be rosszullétekről, migrénről, szédülésről, megmagyarázhatatlan eredetű égési sérülésekről, karcolásokról, ezenfelül egyesek megtapasztalják az időkiesés jelenségét is. A Hójától nem messze élők a mai napig tapasztalnak furcsa fényeket az erdő körül.

A terület legnevezetesebb pontja egy különös, körformájú kis tisztás, amelyen semmilyen növény nem terem és semmilyen élőlénynek nem ad otthont. A helyi legendák szerint a kör egyfajta átjáró egy másik dimenzióba. A paranormális jelenségek mondhatni még erősebbek az erdő ezen részén.

Az erdőbe látogatók rengeteg érdekes fényképpel térhetnek haza, ugyanis sokszor csupán a fotókon látszanak a különös fényjelenségek, egy részüket szabad szemmel nem látni. Több kutató szerint a rengeteg egyfajta zóna, amelynek erős elektromágneses tevékenységei magyarázatot adhatnak a fényekre és a rosszullétekre. A sivár pusztaság földjéből mintákat vettek, hogy megtudják, miért nincs vegetáció az erdő ezen részén, de semmilyen eltérést nem találtak a talajmintákban, amely okot adna a jelenség meglétére. A rengeteg körülötte lengő szóbeszéd és a különös jelenségek miatt a Hója-erdő a mai napig közkedvelt célpont paranormális jelenségeket kutató stábok és érdeklődő turisták számára. Bár számos elmélet létezik indokként, a furcsa események teljes körű magyarázata még várat magára…

Forrás: Absvrd – cinegore.net

Képforrás: avilagtitkai.com