Val Plumwood azért érkezett az ausztrál Kakadu Nemzeti Parkba 1985 februárjában, hogy a vízi madarakat tanulmányozhassa. Egy reggel kölcsönkérte az egyik barátjától ötméteres kenuját, és a szitáló eső ellenére elindult az East Alligator folyó mocsaras holtágára. A mocsár több ritka madárfajnak adott otthont és a nő alig várta, hogy odaérjen.

Hogy elkerülje a veszélyesebb áramlatokat, a folyó fő ága helyett egy mellékágra evezett, ahol a víz sekélyebb és nyugodtabb volt. Jó ideje így haladt már, amikor különös érzés lett úrrá rajta. Mintha valaki vagy valami figyelné. Az érzés olyan intenzív volt, hogy Val önkéntelenül körbenézett, de nem látott semmi érdemlegeset, így továbbhaladt. A nyugtalanság azonban nem hagyta békén, s arra gondolt, legjobb lesz, ha visszafordul.

Épp csak végigfutott a távozás gondolata a fejében, amikor a közvetlen közelében megpillantott egy krokodilt. Ismeretei szerint a krokodil soha nem támadt csónakokra, de ez mintha követte volna. Ösztönei azt súgták, irányítsa a kenut a part irányába. Egy fa víz fölé hajló ágai segítőkarként nyúltak felé, és Val kétségbeesve húzta fel magát a magasba. Remélte, hogy menedéket talált, de akkor a vízből kiemelkedett a ragadozó és rettenetes állkapcsaival megragadta.

Az állat lerántotta a nőt a folyó fenekére. Erős fogai mélyen a húsába vájtak és szájában a nővel, többször megpördült a tengelye körül. Val kétségbeesve próbált menekülni, de a krokodil állkapcsa satuként tartotta fogva. Mellkasa majd szétrobbant a levegőhiánytól, azt hitte, meg fog halni. Aztán a krokodil hirtelen abbahagyta a tekerődzést. Még mindig szájában tartotta Valt, de a nő rájött, ha kinyújtózik, fejét a vízfelszín fölé tudja nyomni, így levegőhöz juthat. Ismét meglátta a fa kinyúló ágait és teljes erejével belekapaszkodott. Ekkor az állat egyszer csak elengedte.

Val megpróbálta felhúzni magát a fára, már-már bizakodva, hogy megúszta a támadást, amikor a krokodil újra nekilendült. Szorosan belemart, lerántotta az ágról, majd a víz alá úszott vele és megismételte a halálforgást. A nő nem adta fel. Az iszapos, átláthatatlan vízben megpróbálta kitapogatni az állat szemét, hogy belenyúljon, de nem találta meg. Kitapintott azonban valami mást. Annak a fának az ágát, amit korábban megragadott. Szerencséjére éppen ekkor a krokodil megint elengedte. Val ezúttal nem kísérelte meg felhúzni magát a fára, egyszerűen csak felmászott a csúszós parton és kimerülten összeroskadt. Ösztönösen visszanézett ugyan, követi-e a ragadozó, de nem követte.

Először örömérzés futott át rajta, amiért megúszta a támadást, ám hamarosan belehasított a rettentő fájdalom, hiszen sérülései elég súlyosak voltak. Bal lábán csúnyán megsebesült, combja oldalán nagyobb húsdarab lifegett. Azonnali segítségre volt szüksége. Valahogyan vissza kellett jutnia a parkőrállomásra, ahol a kocsiját is hagyta. Nem maradt más választása, egyedül kellett nekivágnia a mocsárnak. Pólójával elkötötte a lábát, s miután a nap már lemenőben volt, nem késlekedhetett. Jól tudta, egy éjszakát a vadonban ilyen sérülésekkel nem élne túl. Elindult. A lába fájt, reszketett a sokkhatástól, többször rátört a hányinger és minduntalan azt képzelte, a krokodil követi őt.

Mire teljesen besötétedett, elérte a mocsár szélét. A folyó túlpartján megpillantotta a parkőrházat. Úgy tűnt, nincs ott senki. Fáradtan és aléltan terült el egy fa tövében. Fájdalmai olyan erősek lettek, hogy azt kívánta, bárcsak elájulna. De ébernek kellett maradnia mindenáron, hogy ha segítség bukkanna fel, jelezni tudjon. Nem tudott szabadulni a gondolattól sem, hogy a krokodil ide is követte és akármikor lecsaphat újra.

Szerencséjére hamarosan motorhangot hallott. Feltápászkodott és segítségért kiáltott. Éppen a keresésére indultak, amikor meghallották a nő segélykiáltását, mert az egyik őrnek feltűnt, hogy túrájáról nem tért vissza. Azonnal kórházba vitték.

Val Plumwood 2008-ban elhunyt, de még életében, emlékezetében mély nyomokat hagyott az óriáshüllővel való találkozás. Számos bőrátültetés után is, lábán élete végéig viselte a szörnyű támadás mély hegeit, ahogyan rémálmaiban mindig kísértette a félelmetes krokodil.

Forrás: Larry Verstraete: Túlélők/Meg fogok halni! című fejezete után írta: Csiribusz

Képforrás: g.cz; aislingmagazine.com; desktopimages.org; expedia.com.au