/Az őszinteség kedvéért el kell mondanom, vannak cikkek, melyek idegen nyelvből lettek átvéve, így előfordulhat véletlen félreértés a fordításban, esetleg egy-két mondat kimarad vagy betoldódik. Megengedtem magamnak annyi szabadságot, hogy a magyarítás, illetve az olvasmányosság érdekében, kicsit kikerekítettem a mondatokat. Ha ennek ellenére valaki úgy érzi, mégis van benne egy-egy olyan megfogalmazás, ami elvileg nem szerepel az eredetiben, az azért van, mert a forrás is sokszor hiányos, összefüggéstelen, vagy nem egyértelmű. Ilyenkor néha tettem olyan „mondat-betoldást”, ami kikövetkeztethető a történetből, bár nincs leírva szó szerint az eredetiben. Ezen mondatok mennyisége elhanyagolható, ugyanakkor mindenképpen hangsúlyoznám, hogy a tartalom lényegi részén nem változtat. Sajnos nem egyszer előfordul, hogy különböző források teljesen másként tálalják ugyanazon történeteket, vagy némely részleteket leszámítva eltérőek, nagyon ellentmondásosak. Kérem, senki ne gondolja, hogy szándékosan akarom félrevezetni! Mindenki maga tudja mit hisz el belőle, és mit tart ostobaságnak. A történetek hitelességét sem cáfolni, sem állítani nem tudom. Némelyik meglehetősen hátborzongató, ezért ki-ki a saját felelősségére olvassa el! Köszönöm! - Csiribusz/
2005-ben a Martin család kénytelen volt változtatni mindennapi életvitelén, miután a családfő, Eric, egy munkahelyi balesetben olyan lábsérülést szenvedett, hogy többnyire felesége, Shelley gondoskodására szorult. Ennek következtében szükségszerűen át kellett költözniük egy olcsóbb lakóhelyre. Shelley szerencsére talált egy régi, gyönyörű farmot a Maine állambeli Palmyrában, éppen olyat, amely megfelelt elképzelésüknek.
A területet sűrű erdő vette körül. Eric egyébként tipikus vadászcsaládból származott, így meglehetősen sok fegyverük volt, amely a házastársak között nem egyszer robbantott ki komoly vitát. Hogy Shelley megnyugodjon, Eric és felnőtt fia, Sean, épített ki egy elzárható szekrényt a fegyverek számára a pajtában.
A házaspárnak szokásává vált, hogy hátsó, fedett verandájukra kiültek néha a melegebb estéken, és beszélgetés mellett elfogyasztottak egy-egy bögre kávét. Egy ilyen estén vették észre, hogy a közeli-távoli fák között fel-felvillanó fények cikáznak. Először Sean vetette fel, hogy talán orvvadász lehet és az ő zseblámpáját látják, de valami valahogy nem stimmelt. Shelley is furcsállta a dolgot, így apa és fia úgy döntöttek, utánanéznek, mi lehet ez. Elindultak a mező felé, de ahogyan közeledtek a fák irányába, a fények sorban kihunytak. Ráadásul olyan csend ereszkedett a környékre, hogy a lábuk alatt ropogó faágak szinte visszhangoztak. Eric ellenkező irányba küldte a fiát abban a reményben, hogy bekeríthetik az orvvadászt, de közben szokatlan, kényelmetlen félelemérzés ereszkedett a szívére. Ennek ellenére nem találtak semmit, és fogalmuk sem volt, mit láthattak.
Shelley-nek korábbi kapcsolatából volt egy kamasz lánya is, Chelsea, aki velük élt még. Egy napon a lányhoz átjött az udvarlója, Nathan Harth, és szép idő lévén elhatározták, hogy a kutyákkal együtt kimennek csatangolni az erdőbe. Nem is volt semmi probléma egészen addig, míg a kutyákról le nem került a póráz. Szagát fogták valaminek, és csaholva neki iramodtak a rengetegnek. A fiatalok a kutyák után rohantak, és be is érték őket egy szokatlanul nagy odú mellett, ahol a két állat valósággal gyökeret eresztett. Nathannak az volt a benyomása, hogy a lyuk túlságosan szabályos vonalú és gondosan megásott. Közben Chelsea-t egyre inkább rossz érzés kerítette a hatalmába, és arra kérte a fiút, menjenek vissza a házba mielőbb. Nathan végül beleegyezett, de így sosem tudták meg, mit találtak a kutyák.
Egyik hétvégén – amikor éppen nemzeti ünnep is volt – Shelley megint elkészítette az esti kávét. A kutyák viszont szokásuktól eltérően, ezen az estén nem voltak hajlandóak kimenni a házból. Valami megint nem stimmelt. Ericnek az is feltűnt, hogy különösen nagy csend telepedett a környékre azon a ködös éjszakán. Aztán kicsit messzebbről felhangzott valami furcsa hang, és a férfi minden idegszála figyelmeztetett, hogy odakint valami nagy veszély készülődik. Rászólt a feleségére, hogy azonnal menjen be a házba. Shelley először nem értette mi baja van Ericnek, ellenkezni kezdett, de aztán ő is meghallotta a furcsa neszeket és ahogyan az erdő irányába nézett, öt világító szempár pillantott vissza rá. Nem kellett tovább magyarázkodni. Berohantak a házba és bezárták az ajtókat.
Eric tudta, hogy ezek nem medvék, de kétségtelenül hatalmasak és nagyon veszélyesek. A fegyverek a pajtában voltak, és Eric nem érezte biztonságba a családját a házban. Valahogyan hozzá akart jutni a puskákhoz, de Shelley visszatartotta.
Az asszonynak közben eszébe jutott, hogy Chelsea szobájában nyitva van az ablak. Felfutott az emeletre és felébresztette Chelsea-t. A lány szinte félálomban kikémlelt az ablakon, de aztán visszafeküdt aludni, mint aki a fáradságtól nem is tudja felmérni a helyzetet. Márpedig az öt lény még mindig ott volt. Egyikük a hátsó lábaira állt és úgy tűnt, Shelley-t bámulja az ablakon keresztül.
Eric ösztönösen érezte, hogy meg kell védenie a családját. Azon elmélkedett, van-e elég előnye a lényekkel szemben legalább annyira, hogy a kocsiig eljusson. Úgy vélte, igen, így sérült lába ellenére kilépett a házból. Ezalatt Shelley végigrohanta a házat és minden ablakot bezárt. Mialatt ezt tette, rábukkant a két vadászkutyára, akik összebújva, reszketve simultak egymáshoz az egyik helyiség sarkában. Látva a kutyák pánikszerű félelmét, Shelley még jobban megrémült.
Amikor Eric elérte a verandát, rájött, hogy hat méter távolságon múlik az élete. Lassan megindult a kocsi felé, s mire odaérve előhalászta a kulcsokat, hogy kinyithassa az ajtót, a mozgásérzékelő lámpák felkapcsolódtak. Megrettent attól, milyen sérülékeny, kiszolgáltatott helyzetbe került, ráadásul kiesett kezéből a slusszkulcs, amit sérülése miatt nem tudott felvenni. Hirtelen szemtől szembe találta magát az egyik lénnyel. Megpróbálta elérni a férfit, de valami meggátolta ebben, mert azonnal a sötétségbe rohant. Eric visszasietett a házba, amilyen gyorsan csak tudott.
Shelley kétségbeesve tárcsázta a rendőrséget, hátha küldenek valakiket, akik megvédik őket, de miután meghallották a nő történetét, a rendőrség nem vette őket komolyan. Tudták, hogy nem érkezik segítség, teljesen magukra vannak utalva.
Shelley sokáig figyelte a lényeket Chelsea szobájának ablakából, mert innen volt a legjobb rálátás a birtokra, Eric pedig a földszinten maradt ideges, frusztrált állapotban. Ám ahogyan ott gondolkodott, rájött, miért nem támadták meg a lények, amikor kiment a kocsihoz. Féltek a fénytől, talán mert fájdalmat okozott nekik. Elhatározta, hogy felhasználja a fény erejét ellenük, és valahogy szerez fegyvert a pajtából.
Ismét kilépett a házból, miközben karjaival kétségbeesetten hadonászva próbálta elérni, hogy a mozgásérzékelő lámpák felvillanjanak. Ez végre megtörtént és akkor vette észre, hogy szempárok bámulnak rá mindenhonnan. Ericre vadásztak, bekerítették. Nem volt más választása, visszahátrált a házba olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudott, mielőtt kialudt a fény.
Shelley hallotta a lények jelenlétét a fal túloldaláról, és tudta, ha akarnak, be fognak jönni a házba. A család saját házának túsza lett. Tudták, hogy nem juthatnak hozzá a fegyvereikhez. Tudták, hogy nem számíthatnak a rendőrségre. Végső elkeseredésükben magukhoz vettek mindenféle éles tárgyat, amit találtak a házban, és Shelley végérvényesen felkeltette Chelsea-t. Minden kézre, minden éberségre szükség volt. Mindannyian a szülői hálószobába mentek, felfeküdtek az ágyra és várták a napfelkeltét. Valahányszor meghallották a lényeket odakintről, kővé dermedtek a félelemtől. Az egyetlen dolog, ami a Martin család és a lények között állt, a hálószoba ablaka volt.
Mire végre megvirradt, megkönnyebbülten lélegeztek fel. A lények felszívódtak. Sean segített apjának megvizsgálni a nyomokat, melyek hatalmasak voltak, óriási karmokkal. Volt köztük olyan, amelyik két lábon járt. Vadásztak. De mik lehettek valójában? Vérfarkasok? A mai napig senki nem tudja…
Forrás: cryptomundo.com
Képforrás: youtube.com; metacafe.com; dogmanresearch.blogspot.com; blogqpot.com; allthingshorror666 - írta és fordította: Csiribusz
