A cápa - amerikai horrorfilm, 1975.
Rendezte: Steven Spielberg
Szereplők:
Roy Scheider – Martin Brody
Robert Shaw – Quint
Richard Dreyfuss – Matt Hooper
Lorraine Gary – Ellen Brody
Murray Hamilton – Larry Vaugh
Az Atlanti-Óceán partján, Amity szigetén, egy üdülővárosban él Martin Brody rendőrfőnök feleségével, Ellennel és két kisfiával, a tizenkét éves Michaellel és az ötéves Seannal.
Egy nap, fiatal fiú tesz bejelentést egy Chrissie nevű lány eltűnéséről, akivel előző nap este ismerkedett meg és fürdőzni indult a tengerbe. A keresés még el sem kezdődik, máris megkapják a választ, amikor Chrissie testének maradványait megtalálják a tengerparti homokban. Az orvosi jelentés egyértelműen megállapítja, hogy a lány halálát cápatámadás okozta.
Martin Brody seriff azonnal értesíti a polgármestert és kéri, adja ki az utasítást a partok lezárására. Larry Vaughn azonban nem hajlandó ezt megtenni, ő csak a szállodatulajdonosok érdekeit tartja szem előtt, ami szerinte a város érdekeivel egyenlő. Egyébként sem hisz a cápa-históriában, hiszen Amity történetében egyszer sem fordult elő hasonló eset.
Ám a polgármester téved, és hitetlenségének újabb áldozata lesz, ezúttal egy tízéves kisfiú személyében. Az édesanya Brody seriffet hibáztatja, és magas pénzjutalom ellenében hajtóvadászatot hirdet a cápa ellen. Mindenki abban a hitben ringatja magát, hogy sikerült a vadászat, de az időközben megérkező tengerbiológus – Matthew Hooper – hamar letöri a lelkesedést, ugyanis vizsgálatai egyértelműen kimutatják, hogy a haláleseteket okozó cápát még nem sikerült lehalászni. Végül Quint, az egyik profi cápavadász jön a segítségükre, persze nem ingyen, és a félelmetes macska-egér, azaz cápa-ember „játék” megkezdődik…
A könyv, melyből a film készült, Peter Bechley: A fehér cápa címmel jelent meg nálunk 1976-ban a Fecske-sorozatban. Mindenképpen javaslom az elolvasását annak, akinek tetszenek a cápás filmek. Ebből a regényből alkották meg az első cápa-filmet Spielberg rendezésében. A könyvet – mint általában – csupán fővonalakban követi a mozi, valójában kicsit más a sztori.
Cápa 2. - amerikai horrorfilm, 1978.
Rendezte: Jeannot Szwarc
Szereplők:
Roy Scheider – Martin Brody
Lorraine Gary – Ellen Brody
Murray Hamilton – Larry Vaughn
Öt hosszú év után visszatérünk Amity szigetére, ahol Martin Brody, még mindig seriffként dolgozik, és az üdülőváros éli mindennapi életét. Nem változott semmi az elmúlt időkben, talán csak a gyerekek nőttek meg, mint Brody fiai is, az immár tizenhét éves Michael, és a tízesztendős Sean.
A nyári szezon közeledtével azonban újabb tragédia rázza meg a városi közösség nyugalmát. Egy fiatal vízisíző lány és a vele tartó nő, nyomtalanul eltűnik, miközben csónakjuk érthetetlen okokból kifolyólag felrobban. Brody seriffet rossz balsejtelem gyötöri, amikor kiderül, hogy a szemtanúk semmi szokatlant nem vettek észre a két nővel kapcsolatban.
Brody eloszlatja borús gondolatait, ám pár nappal később két eltűnt búvár jachtjára bukkannak, s megtalálják egyikük fényképezőgépét is. Az előhívott negatívok közül az egyik felkelti a seriff érdeklődését, mert egy nagy fehér cápa körvonalait véli felfedezni rajta, és úgy tűnik, rémálma bebizonyosodik. Azonnal felkeresi a városi vezetőséget, akik ugyanúgy, mint öt évvel korábban, hallani sem akarnak semmiféle cápáról.
Csakhogy a ragadozó igenis a környező vizekben garázdálkodik, és amikor egy csapat kamaszgyerek – köztük Michael és Sean – kimennek a tengerre vitorlázni, a cápa lecsap rájuk. Fejetlenség, zűrzavar lesz úrrá a rémült gyerekeken, mert az állat csak egyet akar: enni. Brody kétségbeesve igyekszik fiai után, hogy megmentse őket.
Cápa 3. - amerikai horrorfilm, 1983.
Rendezte: Joe Alves
Szereplők:
Dennis Quaid – Michael Brody
John Putch – Sean Brody
Bess Armstrong – Kathryn Morgan
Simon MacCorkindale – Philip FitzRoyce
Louis Gossett Jr. – Calvin Bouchard
Lea Thompson – Kelly Ann Bukowski
Ismét sok-sok év telt el. Michael Brody immár felnőtt férfiként egy floridai vízi vidámpark biztonsági vezetője, ahol különböző szórakozási lehetőségekként sétát lehet tenni a lagúna tengeralatti világában egy üvegfolyosón keresztül, meg lehet ismerkedni a tenger élővilágával és a turistákat delfin-, fóka-show-k, vízi parádék kápráztatják el.
Ám a vízi paradicsom élete csak addig gondtalan és csodás, míg a tengertől leválasztó egyik zsilipkapu meg nem sérül. Ennek következtében hatalmas, gyilkos cápa úszik be a védett lagúna területére. Az emberek eleinte semmit nem vesznek észre, még akkor sem gyanakodnak, amikor egyik szakemberüknek a hibás kapu javításakor nyoma vész. A cápa azonban nem sokáig rejtőzik, és amikor egyértelművé válik a jelenléte, a vidámpark csapatának villámgyorsan ki kell találnia valamit, hogy megóvja az emberek életét…
Cápa 4. – A cápa bosszúja - amerikai horrorfilm, 1987.
Rendezte: Joseph Sargent
Szereplők:
Michael Caine – Hoagie Newcombe
Lorraine Gary – Ellen Brody
Lance Guest – Michael Brody
Mario Van Peebles – Jake
Karen Young – Carla Brody
Judith Barsi – Tea Brody
Mitchell Anderson – Sean Brody
Sean Brody, miután visszatért Amity szigetére, elhunyt apja örökébe lépve rendőrfőnökként él a városban menyasszonya oldalán. A család boldog és úgy tűnik, mindkét Brody-fiú élete sínre került, amikor is szörnyű baleset történik karácsony előtt pár nappal.
A gyászoló Ellen megnyugvást keresve nagyobbik fia családjához utazik egy időre. Michael Brody tengerbiológusként kutatómunkát végez a Bahamákon, ahová felesége Carla, és kislányuk, Tea is elkísérte. Ellennek már-már rögeszméjévé válik, hogy a cápa nem véletlenül éppen az ő fiát ragadta magával. Egészen biztos benne, hogy a ragadozó bosszút akar állni a családon, fajtársai korábbi halála miatt. Michael kétségbeesve próbálja jobb belátásra téríteni anyját, de miután kis híján őt is felfalja a méretes fehér cápa, elgondolkodtatja Ellen aggodalma. Mindez akkor teljesedik ki, amikor kislányát, Teát is majdnem megöli a bestia, és ezzel kezdetét veszi a hajsza…
Szomorú mementóként ragadnám ki, hogy a Tea Brodyt alakító gyermekszínész 1988-ban szörnyű tragédia közepette hunyt el. Az amerikai születésű magyar kislány, Barsi Judit, tíz évet élt.
A filmről: Minden idők egyik legfélelmetesebb és legsikeresebb horrorfilmje 1975. június 20-ai bemutatását követően rövid időn belül vált világhírűvé és tette hírhedtté a fehér cápát. A Peter Benchley regénye alapján készült, Steven Spielberg rendezte film története egyébként valóban megtörtént eseményeket vett alapul: 1916. júliusában egy cápa felúszott a New Jersey közelében található Matawan nevű város édesvizű folyójába és több emberrel is végzett, míg sikerült elkapni.
A film nagy részét a Massachusetts állambeli Martha's Vineyard szigeten forgatták 1974-ben, néhány jelenetet, melyben valódi cápák szerepelnek viszont Ausztráliában filmeztek le. A legtöbb jelenetben a "főszereplő" gyilkos szörnyeteget egy hatalmas, mechanikus műcápa "alakítja"; a gépezet 150 ezer dollárból épült fel, és Steven Spielberg ügyvédje után, Bruce-nak nevezték el.
Bár katasztrofális jövőt jósoltak az alkotásnak, a film anyagi bevétele sokszorosa lett a gyártás költségének. Mind a kritikusok, mind a közönség rajongott a műért, amely a filmtörténet addigi legmagasabb bevételét hozta (csak két évvel később dőlt meg a rekordja, a trónkövetelő a Csillagok háborúja volt 1977-ben). Oscar-díjat nyert többek közt a Legjobb film vágás és a Legjobb hang kategóriákban is. Az elmúlt harminc évben sorra jelentek meg paródiák, utalások más mozifilmekben, valamint gyűjthető ajándéktárgyak. Rengeteg könyvet írtak a témában, a film számos videó és DVD kiadást élt meg, és persze ne feledkezzünk meg a John Williams által szerzett zenéjéről sem, amely elengedhetetlen "kelléke" e filmtörténeti alkotásnak, és amely az elismerés részeként ugyancsak Oscar-díjat hozott az alkotóknak.
A film miatt oly sokak által rettegett fehér cápa (Carcharodon carcharias) valóban a legtöbb ember elleni cápatámadásért felelős alfaj, ám fontos leszögezni, hogy ezek a támadások általában nem halálosak. Elmondhatjuk, hogy az emberrel, mint "ragadozóval" szemben a cápa bizony alulmarad: a Bonnban megrendezett 2013 évi környezetvédelmi konferencián a Föld legveszélyeztetettebb állatai közé sorolták 36 másik állatfajjal együtt, ugyanis az emberi pusztítás eredményeként számuk évről évre drasztikusan csökken: Az okok közt megtaláljuk a túl-halászatot, valamint a vizek szennyezését, amellyel az ember a tengeri és óceáni ökoszisztémákba is belegázol, felborítván azok egyensúlyát. A fehér cápa mellett jelenleg többek közt az alábbi cápafajokat fenyegeti a kihalás veszélye: Angyalcápa (Squatina squatina), Lapátorrú cápa (Isogomphodon oxyrhynchus), Zebracápa (Stegostoma fasciatum), Óriáscápa (Cetorhinus maximus). Védelmükre már évtizedekkel ezelőtt szükség lett volna, ám a médiában időnként felröppenő rémhírek - amelyekben a cápák fürdőzőkre éhes fenevadakként szerepelnek - komoly akadályt jelentettek védetté nyilvánításukban.
A nagy fehér cápa a legmagasabban fejlett húsevő cápák közé tartozik, és a legnagyobb, ragadozó életmódot folytató hal, ám nem az ember a kedvenc csemegéje, többnyire beéri halakkal, néha teknősökkel, kisebb emlősökkel. Testhossza átlagosan 4,5 méter körüli, de nem ritkák a 6-7 méteres példányok sem, testtömege elérheti a 2500 kilogrammot is. (Nevével ellentétben teste nagy része szürkés árnyalatú, csak a hasa fehér, így mind a víz felszíne, mind a fenék felől jól bele tud olvadni környezetébe.) Egyik kivételes tulajdonsága, hogy gyakran teljesen kidugja fejét a vízből, hogy szétkémleljen a felszínen.
Rendkívül jó érzékszervekkel rendelkezik, van például egy különleges szerve, az úgynevezett Lorenzini-féle ampulla, amellyel érzékeli az élő szervezetek, a zsákmányállatok által kibocsátott gyenge elektromos erőteret. A legkiválóbb azonban a szaglása, állítólag egyetlen csepp vért képesek megérezni több kilométeres távolságból. Az akár 7,5 centiméter hosszúra megnövő háromszögletű fogai szegélye csipkézett, ezért rendkívül jól meg tudja ragadni a zsákmányt, amelynek kitépett darabját aztán megrágás nélkül egészben nyeli le. A faj egyedei sokáig bírják táplálék nélkül, és egy-egy kiadós lakoma után akár hónapokig is képesek koplalni.
Amerikában évente átlagosan 16 cápatámadás történik, kétévente egyetlen halálos kimenetellel. Amennyiben ezt összevetjük azzal, hogy az USA tengerparti településein évente több mint 40 ember hal meg villámcsapástól, láthatjuk, hogy a cápák rossz hírneve finoman fogalmazva is el van túlozva. A nemzetközi számadatokat tekintve is az amerikaihoz hasonló a helyzet: 2012-ben világszerte összesen 11 halálos cápatámadást jelentettek, hármat-hármat Ausztráliából és Dél-Afrikából (a támadásokat természetesen több cápafajjal hozták összefüggésbe, így kék- és tigriscápákkal is). Ha összevetjük a fürdőzőket ért évi száz cápatámadást a világon kifogott 600 ezer tonna cápával és rájával, be kell látnunk, hogy az ember sokkal nagyobb kárt okoz nekik, mint fordítva.
Írta: Csiribusz
Forrás még: ecolounge.hu
Képforrás: themoviedb.org; mozicsillag.cc; filmkatalogus.hu; pinomazz.deviantart.com; femina.hu
